Hitelesség és bizalom! Dr. Gönczöl Judit közjegyző - Budapest, XII. ker. Alkotás u. 31. I/1. 

Közjegyző

KÖZJEGYZŐ IRODA

kozjegyzo
közjegyző
Dr. Gönczöl Judit budapesti közjegyző irodája 1992 óta működik Buda központi részén, Krisztinavárosban, a Budapest, XII. kerület Alkotás u. 31. szám alatt. A közjegyző iroda minden közjegyzői hatáskörbe utalt tevékenységgel ügyfelei rendelkezésére áll. Budapesti közjegyző irodánk Dr. Gönczöl Judit közjegyző és a közjegyző helyettes közreműködésével az állampolgárok és cégek részére nyújt pártatlan jogi szolgáltatást a hitelesség és bizalom elve alapján.


A közjegyző iroda hivatalos órái:
hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00 h-ig
péntek: 8.00-15.00 h-ig
A közjegyző iroda a közjegyzői tevékenységet egyeztetés alapján a hivatalos órákon kívül is ellátja, indokolt esetben a helyszínen is.

A KÖZJEGYZŐ

A közjegyzők tevékenységét az alábbiak jellemzik:

Függetlenség
A közjegyzők függetlenek, nem utasíthatók, kizárólag a törvényeknek vannak alárendelve, mindig a hatályos jogszabályok keretei között kötelesek eljárni.

Pártatlanság
Több érdekelt fél esetén a közjegyző nem az egyikük képviselője, hanem valamennyi fél pártatlan tanácsadója.
 
Szakszerűség

A közjegyzőket az igazságügyminiszter nevezi ki. A közjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat. A közjegyző köteles megtagadni közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így például jogszabályba ütköző szerződés, jogszabály megkerülésével kötött ügylet, tiltott vagy tisztességtelen megegyezés esetén.

Felügyelet
A közjegyző tevékenységét az igazságügyi szervek és a közjegyzői kamara ellenőrzi.

Titoktartás
A közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott miden adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a közjegyzői működés megszűnése után is fennáll. A közjegyző a titkot – még hatóságoknak is – csak az ügyfél hozzájárulásával szolgáltathatja ki.

Közjegyzői díjak

A közjegyző a felek részére nyújtott jogi szolgáltatásért a jogszabályban megállapított közjegyzői díjszabás alapján kiszámított közjegyző díj felszámítására jogosult. A közjegyzői díjszabás alkalmazása a közjegyző számára kötelező, ez biztonságot nyújt az ügyfeleknek azáltal, hogy a közjegyzői díjak kiszámíthatóvá és ellenőrizhetővé válnak számukra. A közjegyzői díjak egyébként legtöbb esetben alacsonyabbak, mint azt az ügyfelek gondolnák. A közjegyző által felszámítható díj mértékéről részletesebben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján olvashat: www.mokk.hu/index.php


KÖZJEGYZŐI FELADATOK

A közjegyző főbb feladatkörei:
  1. Bármilyen szerződés, nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása, erről további információt a Közjegyzői okirat menüpontban talál.
  2. Mindenfajta hitelesítés (pl.: okirat, aláírás, másolat, sorsolás, bizonyítvány, cégkivonat, tulajdoni lap hitelesítés), bármilyen jogi jelentőségű tény tanúsítása (ténytanúsítás), erről részletesen a Hitelesítés menüpont alatt olvashat.
  3. Mindenfajta okirat, szerződés készítés (pl.: házassági, adásvételi, ajándékozási, tartási, életjáradéki szerződés, zálogszerződés, végrendelet, aláírási címpéldány, meghatalmazás készítése), bővebben az Okirat, szerződés készítés menüpontnál.
  4. Okirat megőrzés, pénz, értéktárgy, értékpapír bizalmi őrzése. A letét hagyományos közjegyzői tevékenység, melynek során a közjegyző végrendeletet, vagy más okiratot (megőrzés végett), illetve pénzt, értéktárgyat, vagy értékpapírt (a jogosultnak történő átadás végett) vesz át. A letétről jegyzőkönyv készül.
  5. Jogi tanácsadás.
  6. Országos nyilvántartások vezetése, közhiteles nyilvántartások adatainak lekérése, tanúsítása, minderről részletes információt a Nyilvántartás menüpont alatt talál.
  7. Hagyatéki eljárás (Dr. Gönczöl Judit közjegyző irodájának hagyatéki illetékessége a Budapest XII. kerületi, március, július és november hónapokban elhunyt polgárok hagyatékaira terjed ki).
  8. Egyéb közjegyzői nemperes eljárások:         
             - értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása
             
Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír, illetve okirat (pl.: váltó,
              csekk, takarékbetét) pótlásához nyújt segítséget a közjegyző a semmissé nyilvánítás
              iránti eljárás lefolytatásával.  Az eljárás szabályai a 2009. január 1. napjától
              megváltoztak az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
              rendelkezései szerint. Az új szabályozás az eljárás menetét gyorsabbá és egyszerűbbé
              tette. Az eljárásra bármely közjegyző illetékes. Az értékpapír semmissé
              nyilvánítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell az értékpapír kiállítójának
              nevét, székhelyét, az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, a megtestesített
              jogot, követelést, sorszámát). A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát,
              amennyiben az rendelkezésre áll. A pontos adatok beszerzése érdekében a kiállító
              pénzintézet segítségét érdemes igénybe venni. A közjegyző a kérelemben foglalt
              adatokat tartalmazó hirdetményt bocsát ki, amely 6 hónapra közzétételre kerül a
              Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett internetes adatbázisban. Váltó,
              csekk esetében az új szabályozás szerint a hirdetmény közzétételi idejét egy hónapra
              le kell szállítani, az okirat esetében pedig a közzététel ideje egy hónapra
              leszállítható. A hirdetmény közzétételének időtartama alatt az értékpapír birtokosa
              a közjegyzőnél az értékpapírt bemutathatja, vagy az értékpapír hollétére vonatkozóan
              adatot jelenthet be. Ebben az esetben a közjegyző az eljárást megszünteti,
              amennyiban azonban az értékpapír bemutatására vagy az értékpapír hollétére
              vonatkozóan adat bejelentésére nem kerül sor, úgy a közjegyző az értékpapírt
              semmissé nyilvánítja. Az értékpapír vagy okirat pótlására ezt követően kerülhet sor.

            - közjegyző előtti előzetes bizonyítás
             A 2009. január 1. napjával hatályba lépett szabályozás szerint a közjegyző
a
             bizonyítékok rögzítése érdekében előzetes bizonyítást folytathat le. A közjegyző
             előtti előzetes bizonyítás eljárása remek eszköze lehet a peren kívüli megegyezésnek,
             másrészt igénybevételével a felek jogvitájuk esetén már a perindítás előtt
             bizonyítékot szerezhetnek, amelyet - gyorsítva az ítélkezést - egy esetleges későbbi
             perben a bíróság előtt közvetlenül felhasználhatnak. Nem kerülhet sor az előzetes 
             bizonyítás eljárására, amennyiben az ügyben már per vagy büntetőeljárás van
             folyamatban. Az előzets bizonyítás során a közjegyző a bizonyítandó tényt közjegyzői
             tanúsítványba foglalja. A fél kérelmére a közjegyző igazságügyi szakértőt is
             kirendelhet az  előzetes bizonyítás keretében, így kellő időben rögzíthetők olyan
             jogilag jelentős tények, amelyeket egy későbbi perben esetleg már nem lehetne
             megfelelően rekonstruálni. Az előzetes bizonyítás lefolytatására az a közjegyző is
             illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.

            - igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban
           
A 2009. január 1. napjától hatályba lépett az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
            szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezései szerint a közjegyzőtől igazságügyi szakértő
            kirendelése kérhető, ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény
            megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. A per előtti
            szakvélemény beszerzés alapvetően a bizonyítékok rögzítését, a későbbi bizonyítás
            megkönnyítését, de akár a per elkerülését is szolgálja. Nem kérhető a szakértő
            kirendelése, ha a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a
            kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére
            készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve
            a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel. Az eljárásra az a
            közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van, vagy a
            szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található. A közjegyző a
            szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására
            feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban
            meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más
            szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. A szakértő a szakvéleményt a
            szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított
30 napon belül köteles
            előterjeszteni. A közjegyző a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal
            meghosszabbíthatja.
      

            -
bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése közjegyzői eljárásban
          
A 2009. július 1. napjától alkalmazásra került 2009. évi XXIX. törvény rendelkezései
           alapján, azonos nemű személyek bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetését
           végzi a közjegyző, amennyiben az élettársak azt befolyásmentesen, közösen kérik, és
           nincs olyan gyermek, akinek a tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek,
           valamint megegyeztek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a
           közös lakás használata, valamint a közös vagyon megosztása kérdésében. Az eljárásra az
           a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös
           lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye
           van.

Dr. Gönczöl Judit közjegyző    |   1123 Budapest, Alkotás u. 31. I/1.
 Az oldalt szolgáltatja: wlap.hu