KÖZJEGYZŐ IRODA
 |
| közjegyző |
Dr. Gönczöl Judit budapesti közjegyző irodája 1992 óta működik Buda központi részén, Krisztinavárosban, a Budapest, XII. kerület Alkotás u. 31. szám alatt. A közjegyző iroda minden közjegyzői hatáskörbe utalt tevékenységgel ügyfelei rendelkezésére áll. Budapesti közjegyző irodánk Dr. Gönczöl Judit közjegyző és a közjegyző helyettes közreműködésével az állampolgárok és cégek részére nyújt pártatlan jogi szolgáltatást a hitelesség és bizalom elve alapján.
A közjegyző iroda hivatalos órái:
hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00 h-ig
péntek: 8.00-15.00 h-ig
A közjegyző iroda a közjegyzői tevékenységet egyeztetés alapján a hivatalos órákon kívül is ellátja, indokolt esetben a helyszínen is.
A KÖZJEGYZŐ
A közjegyzők tevékenységét az alábbiak jellemzik:
Függetlenség
A közjegyzők függetlenek, nem utasíthatók, kizárólag a törvényeknek vannak alárendelve, mindig a hatályos jogszabályok keretei között kötelesek eljárni.
Pártatlanság
Több érdekelt fél esetén a közjegyző nem az egyikük képviselője, hanem valamennyi fél pártatlan tanácsadója.
Függetlenség
A közjegyzők függetlenek, nem utasíthatók, kizárólag a törvényeknek vannak alárendelve, mindig a hatályos jogszabályok keretei között kötelesek eljárni.
Pártatlanság
Több érdekelt fél esetén a közjegyző nem az egyikük képviselője, hanem valamennyi fél pártatlan tanácsadója.
Szakszerűség
A közjegyzőket az igazságügyminiszter nevezi ki. A közjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat. A közjegyző köteles megtagadni közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így például jogszabályba ütköző szerződés, jogszabály megkerülésével kötött ügylet, tiltott vagy tisztességtelen megegyezés esetén.
A közjegyzőket az igazságügyminiszter nevezi ki. A közjegyzői kinevezés előfeltétele az állam- és jogtudományi végzettség, a jogi szakvizsga és a megfelelő szakmai gyakorlat. A közjegyző köteles megtagadni közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így például jogszabályba ütköző szerződés, jogszabály megkerülésével kötött ügylet, tiltott vagy tisztességtelen megegyezés esetén.
Felügyelet
A közjegyző tevékenységét az igazságügyi szervek és a közjegyzői kamara ellenőrzi.
Titoktartás
A közjegyzőt az eljárása során tudomására jutott miden adat és tény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. Ez a kötelezettség a közjegyzői működés megszűnése után is fennáll. A közjegyző a titkot – még hatóságoknak is – csak az ügyfél hozzájárulásával szolgáltathatja ki.
Közjegyzői díjak
A közjegyző a felek részére nyújtott jogi szolgáltatásért a jogszabályban megállapított közjegyzői díjszabás alapján kiszámított közjegyző díj felszámítására jogosult. A közjegyzői díjszabás alkalmazása a közjegyző számára kötelező, ez biztonságot nyújt az ügyfeleknek azáltal, hogy a közjegyzői díjak kiszámíthatóvá és ellenőrizhetővé válnak számukra. A közjegyzői díjak egyébként legtöbb esetben alacsonyabbak, mint azt az ügyfelek gondolnák. A közjegyző által felszámítható díj mértékéről részletesebben a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján olvashat: www.mokk.hu/index.php
KÖZJEGYZŐI FELADATOK
A közjegyző főbb feladatkörei:
- Bármilyen szerződés, nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása, erről további információt a Közjegyzői okirat menüpontban talál.
- Mindenfajta hitelesítés (pl.: okirat, aláírás, másolat, sorsolás, bizonyítvány, cégkivonat, tulajdoni lap hitelesítés), bármilyen jogi jelentőségű tény tanúsítása (ténytanúsítás), erről részletesen a Hitelesítés menüpont alatt olvashat.
- Mindenfajta okirat, szerződés készítés (pl.: házassági, adásvételi, ajándékozási, tartási, életjáradéki szerződés, zálogszerződés, végrendelet, aláírási címpéldány, meghatalmazás készítése), bővebben az Okirat, szerződés készítés menüpontnál.
- Okirat megőrzés, pénz, értéktárgy, értékpapír bizalmi őrzése. A letét hagyományos közjegyzői tevékenység, melynek során a közjegyző végrendeletet, vagy más okiratot (megőrzés végett), illetve pénzt, értéktárgyat, vagy értékpapírt (a jogosultnak történő átadás végett) vesz át. A letétről jegyzőkönyv készül.
- Jogi tanácsadás.
- Országos nyilvántartások vezetése, közhiteles nyilvántartások adatainak lekérése, tanúsítása, minderről részletes információt a Nyilvántartás menüpont alatt talál.
- Hagyatéki eljárás (Dr. Gönczöl Judit közjegyző irodájának hagyatéki illetékessége a Budapest XII. kerületi, március, július és november hónapokban elhunyt polgárok hagyatékaira terjed ki).
- Egyéb közjegyzői nemperes eljárások:
- értékpapír, okirat semmissé nyilvánítása
Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír, illetve okirat (pl.: váltó,
csekk, takarékbetét) pótlásához nyújt segítséget a közjegyző a semmissé nyilvánítás
iránti eljárás lefolytatásával. Az eljárás szabályai a 2009. január 1. napjától
megváltoztak az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
rendelkezései szerint. Az új szabályozás az eljárás menetét gyorsabbá és egyszerűbbé
tette. Az eljárásra bármely közjegyző illetékes. Az értékpapír semmissé
nyilvánítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell az értékpapír kiállítójának
nevét, székhelyét, az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, a megtestesített
jogot, követelést, sorszámát). A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát,
amennyiben az rendelkezésre áll. A pontos adatok beszerzése érdekében a kiállító
pénzintézet segítségét érdemes igénybe venni. A közjegyző a kérelemben foglalt
adatokat tartalmazó hirdetményt bocsát ki, amely 6 hónapra közzétételre kerül a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett internetes adatbázisban. Váltó,
csekk esetében az új szabályozás szerint a hirdetmény közzétételi idejét egy hónapra
le kell szállítani, az okirat esetében pedig a közzététel ideje egy hónapra
leszállítható. A hirdetmény közzétételének időtartama alatt az értékpapír birtokosa
a közjegyzőnél az értékpapírt bemutathatja, vagy az értékpapír hollétére vonatkozóan
adatot jelenthet be. Ebben az esetben a közjegyző az eljárást megszünteti,
amennyiban azonban az értékpapír bemutatására vagy az értékpapír hollétére
vonatkozóan adat bejelentésére nem kerül sor, úgy a közjegyző az értékpapírt
semmissé nyilvánítja. Az értékpapír vagy okirat pótlására ezt követően kerülhet sor.
Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült értékpapír, illetve okirat (pl.: váltó,
csekk, takarékbetét) pótlásához nyújt segítséget a közjegyző a semmissé nyilvánítás
iránti eljárás lefolytatásával. Az eljárás szabályai a 2009. január 1. napjától
megváltoztak az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény
rendelkezései szerint. Az új szabályozás az eljárás menetét gyorsabbá és egyszerűbbé
tette. Az eljárásra bármely közjegyző illetékes. Az értékpapír semmissé
nyilvánítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell az értékpapír kiállítójának
nevét, székhelyét, az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, a megtestesített
jogot, követelést, sorszámát). A kérelemhez csatolni kell az értékpapír másolatát,
amennyiben az rendelkezésre áll. A pontos adatok beszerzése érdekében a kiállító
pénzintézet segítségét érdemes igénybe venni. A közjegyző a kérelemben foglalt
adatokat tartalmazó hirdetményt bocsát ki, amely 6 hónapra közzétételre kerül a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett internetes adatbázisban. Váltó,
csekk esetében az új szabályozás szerint a hirdetmény közzétételi idejét egy hónapra
le kell szállítani, az okirat esetében pedig a közzététel ideje egy hónapra
leszállítható. A hirdetmény közzétételének időtartama alatt az értékpapír birtokosa
a közjegyzőnél az értékpapírt bemutathatja, vagy az értékpapír hollétére vonatkozóan
adatot jelenthet be. Ebben az esetben a közjegyző az eljárást megszünteti,
amennyiban azonban az értékpapír bemutatására vagy az értékpapír hollétére
vonatkozóan adat bejelentésére nem kerül sor, úgy a közjegyző az értékpapírt
semmissé nyilvánítja. Az értékpapír vagy okirat pótlására ezt követően kerülhet sor.
- közjegyző előtti előzetes bizonyítás
A 2009. január 1. napjával hatályba lépett szabályozás szerint a közjegyző a
bizonyítékok rögzítése érdekében előzetes bizonyítást folytathat le. A közjegyző
előtti előzetes bizonyítás eljárása remek eszköze lehet a peren kívüli megegyezésnek,
másrészt igénybevételével a felek jogvitájuk esetén már a perindítás előtt
bizonyítékot szerezhetnek, amelyet - gyorsítva az ítélkezést - egy esetleges későbbi
perben a bíróság előtt közvetlenül felhasználhatnak. Nem kerülhet sor az előzetes
bizonyítás eljárására, amennyiben az ügyben már per vagy büntetőeljárás van
folyamatban. Az előzets bizonyítás során a közjegyző a bizonyítandó tényt közjegyzői
tanúsítványba foglalja. A fél kérelmére a közjegyző igazságügyi szakértőt is
kirendelhet az előzetes bizonyítás keretében, így kellő időben rögzíthetők olyan
jogilag jelentős tények, amelyeket egy későbbi perben esetleg már nem lehetne
megfelelően rekonstruálni. Az előzetes bizonyítás lefolytatására az a közjegyző is
illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.
- igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban
A 2009. január 1. napjától hatályba lépett az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezései szerint a közjegyzőtől igazságügyi szakértő
kirendelése kérhető, ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény
megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. A per előtti
szakvélemény beszerzés alapvetően a bizonyítékok rögzítését, a későbbi bizonyítás
megkönnyítését, de akár a per elkerülését is szolgálja. Nem kérhető a szakértő
kirendelése, ha a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a
kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére
készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve
a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel. Az eljárásra az a
közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van, vagy a
szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található. A közjegyző a
szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására
feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban
meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más
szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. A szakértő a szakvéleményt a
szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles
előterjeszteni. A közjegyző a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal
meghosszabbíthatja.
- bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése közjegyzői eljárásban
A 2009. július 1. napjától alkalmazásra került 2009. évi XXIX. törvény rendelkezései
alapján, azonos nemű személyek bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetését
végzi a közjegyző, amennyiben az élettársak azt befolyásmentesen, közösen kérik, és
nincs olyan gyermek, akinek a tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek,
valamint megegyeztek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a
közös lakás használata, valamint a közös vagyon megosztása kérdésében. Az eljárásra az
a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös
lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye
van.
A 2009. január 1. napjával hatályba lépett szabályozás szerint a közjegyző a
bizonyítékok rögzítése érdekében előzetes bizonyítást folytathat le. A közjegyző
előtti előzetes bizonyítás eljárása remek eszköze lehet a peren kívüli megegyezésnek,
másrészt igénybevételével a felek jogvitájuk esetén már a perindítás előtt
bizonyítékot szerezhetnek, amelyet - gyorsítva az ítélkezést - egy esetleges későbbi
perben a bíróság előtt közvetlenül felhasználhatnak. Nem kerülhet sor az előzetes
bizonyítás eljárására, amennyiben az ügyben már per vagy büntetőeljárás van
folyamatban. Az előzets bizonyítás során a közjegyző a bizonyítandó tényt közjegyzői
tanúsítványba foglalja. A fél kérelmére a közjegyző igazságügyi szakértőt is
kirendelhet az előzetes bizonyítás keretében, így kellő időben rögzíthetők olyan
jogilag jelentős tények, amelyeket egy későbbi perben esetleg már nem lehetne
megfelelően rekonstruálni. Az előzetes bizonyítás lefolytatására az a közjegyző is
illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van.
- igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban
A 2009. január 1. napjától hatályba lépett az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezései szerint a közjegyzőtől igazságügyi szakértő
kirendelése kérhető, ha a kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény
megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. A per előtti
szakvélemény beszerzés alapvetően a bizonyítékok rögzítését, a későbbi bizonyítás
megkönnyítését, de akár a per elkerülését is szolgálja. Nem kérhető a szakértő
kirendelése, ha a kérelmező által vagy ellene indított más bírósági eljárás, vagy a
kérelmező ellen indított büntetőeljárás van folyamatban. Az e rendelkezés ellenére
készült szakvélemény a kérelmező által vagy ellene indított bírósági eljárásban, illetve
a kérelmező ellen indított büntetőeljárásban nem használható fel. Az eljárásra az a
közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van, vagy a
szakértői vizsgálat tárgyát képező ingatlan fekszik vagy dolog található. A közjegyző a
szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására
feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban
meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. Más
szakértő csak ezek hiányában, kivételesen alkalmazható. A szakértő a szakvéleményt a
szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles
előterjeszteni. A közjegyző a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal
meghosszabbíthatja.
- bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése közjegyzői eljárásban
A 2009. július 1. napjától alkalmazásra került 2009. évi XXIX. törvény rendelkezései
alapján, azonos nemű személyek bejegyzett élettársi kapcsolatának megszüntetését
végzi a közjegyző, amennyiben az élettársak azt befolyásmentesen, közösen kérik, és
nincs olyan gyermek, akinek a tartására a bejegyzett élettársak közösen kötelezettek,
valamint megegyeztek az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a
közös lakás használata, valamint a közös vagyon megosztása kérdésében. Az eljárásra az
a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös
lakóhelye volt, vagy akinek az illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye
van.